A talajba csöveket fektetünk, 1 - 1,5 méter mélyre. Amennyiben a csővezetékben levegő áramlik, a rendszer neve TALAJ-LEVEGŐ rendszer. Ha a csőrendszerben folyadék áramlik, a rendszer neve SEWT, erről egy másik cikkben írtunk, itt: SEWT talajkollektor
LEWT rendszer
Amennyiben a csővezetékben levegő áramlik, a rendszer neve TALAJ-LEVEGŐ rendszer, német betűszóval Luft Erdwarmetauscher (LEWT). A levegő áramoltatása nincs ingyen, a plusz terhelés a gép többlet energiafogyasztásában jelentkezik. A friss levegő a légbeszívó tornyon keresztül lép a légcsatornába. A légcsatornán átáramló levegő télen lehűl, nyáron felmelegszik. Sokszor kedvezőbb több, rövidebb csőszakasz beépítése, így a hőátadó felület is nagyobb. Nyáron a levegőből pára csapódik ki, ezért rendkívül fontos a légcsatornák lejtésének pontos kialakítása és a kondenzvíz maradéktalan elvezetése. A pangó kondenzvíz jelentős egészségügyi kockázat! Ebből a szempontból sokkal biztonságosabb a talaj-folyadék rendszer építése.
Váltócsappantyú
Lehetséges egy váltócsappantyú beépítése a LEWT rendszerbe, már az épületen belül. Ebben az esetben egy automatikája ki tudja választani, hogy a friss levegő a talajon keresztül érkezzen-e a gépbe, vagy közvetlenül a szabadból. Ez utóbbi az átmeneti időszakokban lehetséges, amikor a friss levegőt sem felfűteni sem lehűteni nem szükséges. Figyelem, a váltócsappantyú helyes átváltását csak a drágább gépek automatikája képes megoldani.
KG-PVC talajhőcserélő "megoldások"
Sajnálatos módon az elműlt években többször találkoztunk KG csatornacsőből megépített talajhőcserélővel. Szeretnénk itt is felhívni a figyelmet arra, hogy a KG műanyag PVC -ből készül, amely több egészségre káros anyagot bocsájt ki magából. Légcsatornának beépíteni felér egy merénylettel (ha kivitelező követi el), illetve hosszú távú öngyilkossággal (ha az építkező maga építi be).
Rehau Awadukt
Egyetlen megbízható rendszert ismerünk, ami minimálisra csökkenti a higiéniai és egészségügyi kockázatokat is, ez a Rehau Awadukt rendszer.
A LEWT rendszer elv ábrája:
