A szmog veszélyességét a PM10 és PM2,5 méretű részecskék számának napi átlagából következtetik. Ha több egymást követő napon ez az átlag átlépi a határértéket, kihirdetik a szmogriadót. Ilyenkor gyakran elhangzik az a tanács is, hogy otthon ne szellőztessünk. De akkor hogyan szabaduljunk meg a szobákban az elhasznált, párás , rossz levegőtől, ha kintről sem juthatunk friss levegőhöz? A probéma egyre nagyobb mértékű, és a beltéri levegő minőség témája is csak ez elmúlt években került komolyan a szakemberek látókörébe. A rossz levegőjű lakások, munkahelyek ugyanis hosszú távon megbetegítenek bennünket. Általában ugyanis bent rosszabb a levegő mint kint, kivéve ha éppen szmog van odakint...

A szoba levegője és a szmog

Téli időszakban folyamatos a a levegőben szálló por. A szmogriadó csak ennek extrém, egészségre káros mértékére figyelmeztet. Ha szellőztetünk, a külső levegővel a port is beengedjük. Ha nem szellőztetünk, az elhasznált, magas CO₂ tartalmú, párás levegőtől szenvedünk, és a penészesedés kockázatát növeljük. Melyik a nagyobb kockázat? Mi a megoldás?

A szállópor: PM10 és PM2,5 porrészecskék

PM10-nek nevezzük a 10 µm -nél kisebb porrészecskéket, PM2,5-nek nevezzük a 2,5 µm -nél kisebb porrészecskéket. A szállópor magas szintje a légzőszervi betegségekben szenvedők számára jelent közvetlen veszélyt, de az egészséges ember tüdejét és nyálkahártyáját is károsítja. Az egészségügyi kockázatot nem csak önmagában a porszemcse jelenti, hanem az arra rakódó egyéb, rákkeltő és erősen allergén szennyezők (pl. nitrogén-oxidok).  Különösen a PM2,5 részecskék veszélyesek, mert ezek annyira kicsik, hogy a rájuk rakódó anyagok a tüdő mélyén azonnal felszívódnak és közvetlenül a keringésbe kerülnek. Általánosságban a PM10 részecskék akut problémát okoznak, míg a PM2,5 részecskék hosszú távon fejtik ki káros hatásukat, és ezek a hatások súlyosabbak lehetnek.

Magyarország: különösen rossz a helyzet

A European Enviroment Agency jelentése szerint (innen letölthető: Air quailty in europe 2017) a magyarországi levegő minőség helyzet a legrosszabbak között van. Az okokat nem céluk itt elemezni, csupán két tényezőt emelnénk itt ki:

Földrajzi sajátosságok

A Kárpát-medencében télen gyakran alakul ki olyan időjárási szituáció, amikor a légmozgás minimális, és a rossz levegő "leül" a medencébe.

Fűtési rendszerek

A 90-es évek vége óta töretlen népszerűségnek örvendenek a fatüzelésű kazánok, amelyek gyakorta a legegyszerűbb-legolcsóbb kivitelben, a nyugat-európai környezetvédelmi normákat figyelmen kívül hagyva készülnek el, jellemzően törökországi gyárakban. Az ilyen kazánokból számottevő PM2,5 porszennyezés éri a környezetet, akkor is, ha száraz fával tüzelnek. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezekben a kazánokban háztartási hulladékot is égetnek. Ez nem elsősorban műszaki kérdés, sokkal inkább szociális jellegű. A fatüzelésű kazánokra vonatkozó ErP előírás (Ökodizájn) 2018-ban lép életbe, ez némi bizakodásra ad okot. (Igaz, hogy a kibocsátásra vonatkozólag 2022-től érvényes az ErP). Sajnos az elmúlt 20 évben beépített primitív felépítésű kazánok sokáig szennyeznek még.

Hogyan juthat tiszta levegőhöz otthonában?

Ha ablaknyitással nem, akkor hővisszanyerős szellőztető rendszerrel bizonyosan. Köztes megoldás lehet a légtisztító berendezés, de ezek csak a szoba levegőjét forgatják (szűrik, esetenként szárítják), de az elhasznált (magas CO2 tartalmú) levegő helyett nem tudnak friss (alacsony CO₂ tartalmú) levegőt biztosítani.  A hővisszanyerős szellőztető viszont ezt is tudja. Ismerkedjen meg a technológiával a honlapunkon!

Hővisszanyerős szellőztetők

Egy-két szobára alkalmas (decentralizált) szellőztetők

Teljes lakásra, házra alkalmas (központi) gépek