logo

Szellőzés kislexikon

Szellőzés kislexikon Szellőzés kislexikon Energetika 2020 Kft

Gépi szellőzés

Minden szellőzési mód, amely nem a természet erőit használja fel a lakótér friss levegő ellátására, az gépi szellőzésként definiálható. További elnevezései: mesterséges szellőzés, kényszerített szellőzés, kényszerszellőzés.

Energiacímke

A központi hővisszanyerő gépeket 2016 január 1-től energiacímkével kell a gyártóknak ellátniuk. Ahogy az már a háztartási gépek esetén szokásos, az A+ minősítés jelenti azt a hővisszanyerő gépet, amely a legtöbb energiát takarítja meg a háztartás számára. Az energiacímkán ezek felül a gép zajszintje és a gép maximális légszállítása található. Figyelem, az energiacíkén olvasható zajszint nem a szobában hallható zajszint, az ugyanis tervezési-kivitelezési kérdés (lsd. a helyes gépválasztásról és a hangcsillapítókról szóló cikket). A gép maximális légszállítását mutató adat sem a kiválasztási levegő mennyiséget mutatja, a fogyasztó számára csak tájékoztatásul szolgál.

Rekuperátor, azaz hővisszanyerő

Levegő-levegő hőcserélő (ipari alkalmazásoknál bármilyen gáznemű közegek hőcserélője), amely hulladékhőből képes hőenergiát visszanyerni. Épületgépészeti alkalmazásokban az elhasznált levegő hőtartalmát visszanyeri, mielőtt az kidobásra kerülne. A kidobott levegő hőmérséklete alacsonyabb mint a szobákból elszívott levegő hőmérséklete. Minél több energiát képes a rekuperátor visszanyerni, annál alacsonyabb a kidobott levegő hőmérséklete.

Légszállítás

Az a levegő mennyiség, amit a szellőztetőgép szállítani képes. Elterjedt mértékegysége m3/h. A gép légszállítása nem állandó érték, függ a ventilátor fordulatszámától és attól a légcsatorna ellenállástól, amit a gépnek ahhoz kell leküzdenie, hogy a levegőt a szobákba juttassa. A gép légszállítását a jelleggörbéjéből határozhatjuk meg, amennyiben ismerjük a légcsatorna ellenállást, illetve a ventilátorok fordulatát. Figyelem, a légcsatorna ellenállása is változó érték (lsd. lejjebb).

Légcsatorna ellenállás

Minél töb levegőt kísérlünk meg adott légcsatornán áramoltati, annál nagyobb ellenállást fog kifejteni, tehát egyre több energiába kerül (villamos energiába, ami a ventilátorok elektromos fogyasztásában nyilvánul meg). Hasonló jelenséget a kert locsolása közben is tapasztalhatunk, hiszen a fél colos locsolótömlőn sem lehet bármennyi vizet kilocsolni adott szivattyú munka mellett. Igen lényeges, hogy a levegő mennyiségének megduplázásával a villamos igény nem duplázódik, hanem nyolcszorozódik. Másképp fogalmazva, egy relatíve nagy légmennyiséget egy relatíve kis gép csak nagyon jelentős villamos fogyasztással képes szállítani. (Lásd még: gép választás).

EC motoros ventilátor

Elektromos kommutációjú egyenáramú (DC) motor. Ezek a motorok jelentősen drágábbak a korábbi évtizedekben megszokott AC (szénkefés) motoroknál, de igen jelentős műszaki előnyöket is nyújtanak. Sokkal hatékonyabbak, jelentősan hosszabb az élettartamuk, nem zajosak. Pont azok a tulajdonságok, amik különösen alkalmassá teszik a hővisszanyerő gépekben való alkalmazásra. Alsó kategóriás gépekben találkozni AC motorokkal, de az előbb felsorolt hátrányokat az alacsonyabb ár nem tudja ellensúlyozni. A nyugat-európai gyártók döntő többsége már EC motorokat használ.

Páratartalom

Lényeges megkülönböztetni az abszolút és a relatív páratartalmat. az abszolút páratartalom azt fejezi ki, hogy 1 kg levegőben hány gramm pára található. Ez az érték függ a levegő hőmérsékletétől, ezért hasznos bevezetni a relatív páratartalom fogalmát (RH). A levegő ugyanis csak egy adott mennyiségben képes pára felvételére. Ha a pára mennyisége meghalad egy bizonyos értéket, a telítődik és a pára víz formájában kicsapódik. A relatív páratartalom az adott hőmérsékletű levegő telítettségéhez viszonyított páratartalmat fejezi ki. Tehát lehetséges, hogy a 80% relatív páratartlamú levegő szárazabb, mint a 60% relatív páratartalmú.

Szellőzési fokozatok

A legtöbb hővisszanyerőt az alábbi üzemmódokban lehet üzemeltetni:

  • távollét : ilyenkor huzamosabb ideig nem tartózkodnak otthon a lakók (pl. szabadság)
  • alacsony fokozat: a lakás üres, vagy alig használt (pl. csak egy személy tartózkodik otthon)
  • normál fokozat: mindenki otthon van
  • magas fokozat: a lakásban fokozott pára vagy szag képződik (pl. fürdőszoba vagy WC használat, sütés-főzés, vendégek, stb)

Copyright © 2020 Minden jog fenntartva.