logo

2021-től csak közel nulla energiaigényű épület épülhet

Az EU tagországaiban a teljes eneregiafogyasztás közel 40%-át az épületek energiafogyasztása teszi ki. Éppen ezért, az épületek szigetelése, fűtési és hűtési rendszerei hatalmas potenciált jelentenek az energia megtakarításban (és az eneregiafüggőség csökkentésében).

Éppen ezért az épületenergetikai előírások folyamatosan egyre szigorúbbak. Sajnálatos módon Magyarország e folyamatban le van maradva, jelenleg itthon még építhetők olyan lakóépületek, amik egy német, osztrák minősítés szerint már nem megépíthetők. Ez a helyzet 2020-ban megváltozik, ugyanis december 31 után nem kap használatbavételi engedélyt az az épület, amely nem teljesíti a közel nulla energiaigény követelményeit.

Az épület energiaigénye már nem harmad-negyed-ötödrendű szempont, hanem a legfontosabb szempont!

Mit jelent pontosan a közel nulla energiaigény? Ez passzívház?

Az EU irányelvének tagállami alkalmazását az egyes tagállamok önállóan határozták meg. Magyarországon tehát teljesen más a közel nulla energiaigény jelentése, mint pl. Ausztriában. Természetesen ez az új magyar követelmény szigorítást jelent a korábbi évekhez képest, de egy valódi (=minősített) passzívház ehhez képest még sokkal takarékosabban bánik az energiával. Feltétlen szeretnénk megjegyezni, hogy a magyar rendeletet folyamatos szakmai viták övezik, szempontrendszerét, egyes számítási módszereit sokan kritizálják. Lehetséges, hogy a hatóságok kisebb-nagyobb módosításokat vezetnek be a jövőben. (Ezt a cikkünket 2019 októberében frissítettük utoljára). 

Szigeteljünk, de a levegőt is cseréljük valahogy... de hogy?

 Kézenfekvő, hogy az új épületeket jól szigeteljük, és jó minőségű nyílászárókkal látjuk el. Ezen elemek minimum műszaki paramétereit a hatályos TNM rendelet írja elő. Ezzel a transzmissziós hőveszteség hatékonyan csökkenthető. Mielőtt azonban az építkező (vagy építész szakember) elégedetten hátradőlne, hogy a közel nulla követelményeknek megfelelt, felhívjuk a figyelmet arra a problémára, amit a tökéletesen "becsomagolt" épület jelent. Ez a levegő minőség, pára, penész és filtrációs hőveszteség problémaköre.

Az ablaknyitás messze nem elég

Az ablak nyitásával nem tudunk elg friss levegőt biztosítani. Egy felnőtt személy friss levegő szükséglete 20-40 m3 óránként. Egy négy fős családot feltételezve tehát kb. 120 m3 friss levegőt kellene a lakásba juttatni, lehetőleg megszűrve a pollenektől, szagoktól, portól. Egy ekkora család ráadásul naponta akár 15 liter párát is termel. Ha ez a pára mennyiség nem távozik, akkor szembe kell nézni a penészesedés kockázatával. Az ablaknyitás tehát energiapazarló, és a kellő levegő cserét sem tudja biztosítani. Ennek a témának külön cikket szenteltünk itt: 7 ok amiért nem működik a szellőzés az ablaknyitással

Épületenergetika és hővisszanyerős szellőzés

Az ablak nyitása huzamosabb időre az év nagy részében nem lehetséges, mert a külső levegő vagy alacsonyabb vagy magasabb mint a kívánatos, ezért vagy hideg vagy meleg levegő lép be a helyiségbe. Ennek a friss levegőnek a felmelegítéséhez vagy lehűtéséhez energia szükséges, amivel az épületgépész tervező szakember kalkulál. Ez a filtrációs hőveszteség.

A filtrációs és a transzmissziós veszteségek együtt adják az épület teljes hőveszteségét, amit a fűtési rendszer hivatott kompenzálni. Ha egy épületnek nincs sem filtrációs sem pedig transzmissziós hővesztesége, akkor fűteni sem szükséges. Ilyen épület csak az épületgépészek mesekönyvében létezik, de egy speciális épületfajta, a passzívház megközelíti ezt a modellt.

Fentiekből az is következik, hogy a filtrációs veszteségek minimálisra csökkentésével az épület hővesztesége is jelentősen csökken. Akár a felére is! Ehhez hővisszanyerős szellőztető rendszert kell beépíteni.

  • A hővisszanyeréssel tehát az épület hőigénye csökken, ezért kisebb fűtési és hűtési rendszert kell az épületbe építeni. Figyelem, ez jelentős MEGTAKARÍTÁS!
  • Ha nem kerül az épületbe hővisszanyerő rendszer, akkor az épületgépész számol és tervez az alacsony hőmérsékletű friss levegő felmelegítésének az energiaigényével is: nagyobb kazán (vagy hőszivattyú) és nagyobb fűtési rendszer szükséges! Figyelem, ez PÉNZKIDOBÁS! Emellett ugyanis az épületben még mindig nem lesz megfelelő szellőzés és levegő minőség, tehát arra külön költeni kell.

Mi a hővisszanyerős szellőztető rendszer?


Egy olyan szellőztető rendszer, ami nem engedi a hőt elveszni az épületből, hanem azt visszanyeri. Emellett szűrt, friss levegőt biztosít amikor az szükséges, pontosan szabályozott módon. Ezen felül a lakásban keletkező párát és szagokat kivezeti, így a penész kialakulása megelőzhető.

Cégünk a svájci-német Zehnder cégcsoport magyarországi forgalmazó partnere. Mérnök csapatunk vállalja passzívházak, közel nulla energiaigényű épületek gépészeti tervezését, Zehnder szellőztető rendszereinek beépítését, beszabályozását, karbantartását. 

Energetika 2020 Kft: a közel nulla energiaigényű épületek gépész szakértője

Vállalkozásunk megalapításakor szerettük volna hangsúlyozni, hogy filozófiánkban elkötelezettek vagyunk az alacsony energiaigényű épületek irányába, ezért  szerepel a 2020-as év cégünk megnevezésében. Vállalkozásunk komplex energetikai szemléletmódot képvisel.

Kíváncsi további részletekre? Ingyenes oktatási napot szervezünk október 29-én!

Ha még több részletre kíváncsi, jöjjön el a következő szakmai napunkra, vagy foglaljon időpontot bemutatótermünkbe, ahol megnézheti, meghallgathatja a Zehnder szellőztető rendszereket!

Kapcsolat: 

Energetika 2020 Kft

  • bemutatóterem: Budapest, XIII. Csanády u.21. (a West End és a Szent István park között)
  • bejelentkezés: 70-392-5995

 

Copyright © 2020 Minden jog fenntartva.