Ha a fordulatszám magas (75% feletti), akkor nagy eséllyel a szobákban is lesz hallható zaj. A helyesen kiválasztott hővisszanyerő gép a normál üzemmódban 65% körüli fordulatszámon forog. Az egyik leggyakoribb hiba a kelleténél kisebb gép megvásárlása, erről itt olvashat többet: hővisszanyerő légszállítása aza mekkora is pontosan a gép

Feltétlen meg kell különböztetni egymástól a gép zaját és a szobákban hallható zajt. A gép által keltett zajt a gyártó képes három különböző helyen méri:

• a friss levegő kilépési pontján
• az elhasznált levegő belépési pontján
• a készüléktől távolabb, a szabvány szerint megadott mikrofon távolsággal és elhelyezéssel (több mikrofont kell használni)

Az, hogy majd mit fog a lakó valójában hallani, a kiépített szellőztető rendszertől függ. A szobákban hallhaó zaj számíítható, méretezhető. A gép zaját a gyártó az energiacímkén közzéteszi, ez a zaj a 70% ventilátor fordulaton mért zaj (2017), amit a gép a készülékházon keresztül sugároz abba a helyiségbe ahova felszerelték.

A légcsatornána jutó hang

A gyártónak meg kell adnia, hogy a gép mennyire zajos a friss levegő kilépési pontján, ahol a légcsatorna csatlakozik rá. Ezt a zajt nem tompítja a készülékház, ezért ez jóval magasabb, közel a ventilátor zajának megfelelő zajszint. Ez a ventilátorzaj jut a szobákba, ezért ez a fontosabb érték, az akusztikai méretezés kiinduló adata.

Példa, Zehnder ComfoAir Q350

Nézzük meg, hogyan alakulnak ezek az adatok egy nagyon csendes hővisszanyerő gép esetén:

• Az elszívott levegő csatlakozó csonkján: 54 dB(A)
• A befúvott friss levegő csatlakozó csonkján: 40 dB(A)
• A készülék zaja: 40 dB(A)

A gyártó ezeket az adatokat a légszállítás, nyomásesés függvényében szerint adja meg, tíz különböző mérési ponton. Az EN 13141-7 szerinti referenciapont 245 m3/h és 50 Pa nyomáskülönbség.

Kozmetikázott zajszintek

Másik cikkünkben hosszasan írtunk róla, hogy egyes forgalmazók hogyan szépítik a gépek műszaki adatait. Ilyen szépítésre a zaj esetén is remek lehetőség nyíílik, hiszen elég a webáruházban csak a gép által lesugárzott zajt megadni, ez mindig a legalacsonyabb érték. Ezen kívül természetesen a taj mérésére használt módszer is lényeges, a távol-keleti olcsó gépek ugyanis a japán szabvány szerint mértek, számunkra ismeretlen módszerrel... Hiába mutat jól a japán szabvány szerint mért 29 dB(A), ha nem összehasonlítható az európai gépekkel. Ismerve a távol-keleti hővisszanyerők műszaki tartalmát, az EN 13141-7 szerint mérve ezek zajszintje jelentősen magasabb lehet. Kiváncsian várjuk, hogy a forgalmazók mikor tesznek eleget kötelezettségüknek, és mikor adnak teljesítménynyilatkozatot és energiacímkét a kötelező EN 13141-7 szerint.

A szobákban hallható zaj

A szobákban hallható zaj három forrásból származik:

1. A gépből érkező zaj (ventilátorzaj)
2. Egy másik szobából érkező zaj (áthallás)
3. A levegő belépési pontján keletkező zaj

Hangcsillapító kötelező

A gép zaját a gépre szerelt, vagy a gép utáni csőszakaszba szerelt hangcsillapítóval kell tompítani. A hangcsillapítóknak külön írást szenteltünk, itt: hangcsillapítók. A hangcsillapító beépítése elengedhetetlen a leghalkabb hővisszanyerő gépekhez is! Tapasztaljuk, hogy egyes forgalmazók kihagyják az árajánlataikból, hogy így árajánlatuk alacsonyabb legyen. Legyen figyelmes, követelje meg a hangcsillapítót a befúvó és az elszívott levegő ágakban. A kidobott levegő ágba csak indokolt eseben helyezünk hangcsillapítót.

Ami nem hangcsillapító: a szivaccsal bélelt osztódoboz

A német gyártók gyakran kínálnak olyan osztódobozt, ami belülről "kipárnázott". Ez kiválóan alkalmas a szobák között áthallások megakadályozására (lsd. következő pont), de alkalmatlan a mélyebb frekvenciájú ventilátorzaj csillapítására. Ne engedje, hogy a forgalmazó ilyen módon spórolja ki a hangcsillapítót a szellőztető rendszeréből!

Áthallások a szobák között

Csillagpontos kialakítás esetén ez a jelenség kizárható. Ha az elosztó csőhálózat nem csillagpontos, hanem egy gerincről leágaztatot ágakkal megszerelt, akkor jó eséllyel az egyik szobából át lehet hallani a másik szobába.  A hatást különösen felerősíti merev falú fém légcsatorna használata (spirálkorcolt cső). Egyéb légcsatornák viszont hangcsillapító tulajdonsággal rendelkeznek, pl. 10 méter Zehnder Comfotube 90 légcsatorna 3-5 dB zajszintet csillapít  a frekvencia tartománytól függően).

Zaj a befúvási ponton

Ha a levegő felgyorsul, áramlása hallhatóvá válik. Éppen ezért, a DIN 1946-6 szabvány 3 m/s-ban határozza meg a normál szellőzési fokozaton a levegő áramlási sebességét az elosztó légcsatornában. A mi gyakorlatunkban ez az érték inkább 2,5 m/s körül mozog. A levegőt tehát le kell lassítani mielőtt belép a szobába, ezt a célt szolgálják a rácsfogadó dobozok is. (Pl. Zehnder CLD-P, vagy TVA-P). Ebbe a dobozba érkezik a légcsatornából a levegő, a dobozban lelassul, és a takarórácson keresztül lelassulva belép a szobába.

Sok esetben nem takarórácsot, hanem  hagyományos szelepet alkalmazunk.  Ilyen szelep esetén nagyobb fojtáskor (a szelepet a beüzemelő fojtással állítja be a megfelelő állásba) zaj léphet fel. A szelepek maximális zárása (fojtása) akusztikailag ellenőrizhető, komoly gyártó erre műszaki adatokat adnak meg.

Összefoglaló: hangos-e a szellőztető rendszer?

A megfelelően méretezett szellőztető rendszer zajtalan. A szabványban előírt értékek könnyedén tarthatók, elegendően nagy szellőztetőgép, megfelelő minőségű hangcsillapító és műanyag csövekkel szerelt csillagpontos légcsatorna hálózat esetén. Ha a szellőztetőgép a kelleténél kisebb, emiatt magasabb fordulatszámon dolgozik, jó eséllyel hallható zaj lesz a szobákban, amit hangcsillapítókkal sem tud megfelelően tompítani. Ahogy már a cikk elején hangsúlyoztuk, a szellőztető rendszer hallható hangja alapvetően eldől a hővisszanyerő gép kiválasztásakor.