Figyelem, a cikket 2017-ben írtuk, azóta életbe lépett a DIN 1946-7 szabvány, amely több eltérést tartalmaz!

Szellőzés koncepció

A 2000-es évek elején lezajlott németországi (európai) épületenergetikai forradalomban lakások, házak százezreit újították fel, a felújítás elsősorban az ablakcserére és a homlokzati és födém szigetelésekre terjedt ki. Gyorsan kiderült, hogy az így légömören lezárt lakásokból  a pára nem tud eltávozni, így a lakások penészesednek, és károsodnak. 2009 óta a DIN 1946-6 szerint a felújításhoz és új építéshez szellőzési koncepciót kell készíteni (Lüftungskonzepte). Felújítás esetén akkor kötelező a szellőzési koncepció, ha az ablakok legalább 1/3 részét cserélik, vagy a tetőfelület legalább 1/3 részét szigetelik. A szellőzési koncepcióban a tervező meghatározza, hogy a lakásban keletkező páratartalom milyen módon távolítható el a lakó aktív beavatkozása nélkül (azaz az ablakok nyitogatása nélkül).

A DIN1946-6 elsősorban egy ellenőrzési eljárás, amely a beruházókat és szakembereket igazítja el abban a kérdésben, hogya  lakóépület magas páratartalmából eredő károkat milyen módszerrel lehet megakadályozni. Természetesen a szellőzési koncepciót elkészítő szakembernek más ide vonatkozó szabványokat is figyelmebe kell vennie.

Egyéb, vonatkozó előírások

A legfontosabb ezek közül a DIN EN 15251, ennek külön cikket szenteltünk itt: DIN EN 15251 a helyiséglevegő minőségéről. Ebben a találhatók azok a komfort paraméterek, amelyeket a lakótérben tartani kell, az egészséges CO2 szintek is. (A széndioxid szinttel tehát nem a DIN 1946-6 foglalkozik).

Számos más szabvány és irányelv (VDI) foglalkozik a lakások zajvédelmi, higiéniai és főleg energetikai előírásaival. A szellőzési koncepció megalkotásakor ezeket is figyelembe kell venni.

Kötelező a hővisszanyerős szellőztető?

Ahogy azt a Zehnder előadásán hallottuk, szellőzési koncepció lehetne egy falba ütött nyílás is, ha azon a felhalozódott pára kijut a szabadba :)  Ilyen szellőzési koncepció mégsem született soha, mert ellentétes minden más akusztikai és energetikai előírással. Itt kell arra a kérdésre is választ keresni, hogy kötelező-e a hővisszanyerős szellőztető alkalmazása. Nem kötelező. Az új épületek esetén viszont a hővisszanyerés nélkül lehetetlen a (magyar előírásoknál szigorúbb) energetikai követelmények elérése. Ha a szakember tehát szellőzési koncepciót készít, és figyelmbe veszi az energetikai, akusztikai, levegő minőség kritériumokat is, akkor hővisszanyerős szellőztetőt fog ajánlani.

Fő elvek és fogalmak a DIN 1946-6 -ban

„Lüftung zum Feuchteschutz“ - szellőzés a nedvesség okozta károk ellen

A DIN 1946 központi fogalma, azt határozza meg, hogy adott lakás mennyi levegővel kell legalább ahhoz folyamatosan szellőznie, hogy a pára felhalmozódásából adódó károk elkerülhetők legyenek, mégpedig emberi beavatkozás nélkül. (Tehát az ablak kinyitása nem elfogadható módszer).

Infiltráció

Az a levegő mennyiség, amely kizárólag természetes módon, a szélhatással jut a lakásba. Számítását a DIN 1946-6 tartalmazza, elsősorban az épület magasságtól, a szélhatástól és az épület légtömörségétől függ.

Szellőzési fokozatok

• Szellőzés a nedvesség okozta károk ellen. Ez nem feltétlen gépi szellőzést jelent! Ha az infiltráció nagyobb mint a nedvesség felhalmozódásából eredő károk elkerüléséhez szükséges minimum levegő mennyiség, akkor elvileg nincs szükség gépi szellőzésre.
• Alap fokozat: olyan szellőzési fokozat, amely akkor használatos amikor a tervezettnél kevesebb lakó tartózkodik a lakótérben. 30%-kal kisebb mennyiség, mint a normál mennyiség.
• Normál fokozat: olyan szellőzési fokozat, amely akkor használatos amikor a tervezett számú lakó tartózkodik a lakótérben és a DIN 15251 -ben leírt levegő minőség biztosítható. Pl. 900 ppm CO2 szint.
• Magas fokozat: a csúcsterhelések esetén használható fokozat (pl. zuhanyozás, vendégség), minden esetben biztosítani kell az időbeli korlátozást. A magas fokozatú szellőző levegő mennyiség 30%-kal magasabb a normál fokozatú mennyiségnél. A magas fokozatú szellőzésnél lehetőséget ad a DIN1946-6 a lakó beavatkozására (ablaknyitás).

A szellőző levegő mennyiségének meghatározása

A teljes lakás szellőző levegőjét több módszerrel kell meghatározni. A legmagasabb értéket kell választani, ez lesz a normál fokozatú szellőzési mennyiség.

Szellőzés fejadag szerint

Szelllőző levegő mennyisége = lakók száma x 30 m³/h

Szellőzés a vizes helyiségek szerint

Kötelezően szellőztetni kell az alábbi helyiségeket, az alábbi normál mennyiségek szerint:

• WC: összesen 25 m3/h
• Háztartási helyiség: összesen 25 m3/h
• Fürdő vagy zuhanyzó: összesen 45 m3/h
• Konyha: összesen 45 m3/h

A szellőzési mennyiségek az infiltrációval együtt értendőek. Ebben a megközelítésben tehát a nem elégséges infiltrációt a gépi szellőzés egészíti ki. Tehát gépi szellőzéssel a megadott értékeknél kevesebbre kell méretezni, a maradékot elvégzi az infiltráció.

Kiegyenlített szellőzés

Gép szellőzés esetén minden esetben kiegyenlített szellőzés a cél, azaz az elszívott levegő mennyiségével egyező levegőt kell a tartózkodási zónába juttatni. A szellőző friss levegő eloszlatásakor az alábbi alapelveket kell betartani.

• akusztika
• minden lakószobában álljon rendelkezésre friss levegő

Gyakori értékek a szellőző levegő bejuttatására

A DIN 1946-6 nagyobb tervezői szabadságot hagy a befúvott levegő mennyiségek meghatározásánál. Az Energetika 2020 Kft gyakorlatában az alábbi értékek jellemzőek, új építésű, legjobb energetikai besorolású (közel légtömör) lakóépületek esetén:

• gyerekszoba 25-28 m3/h (gépi szellőzéssel)
• szülői hálószoba 32- 40 m3/h (gépi szellőzéssel)
• vendégszoba, egyéb hálóhelyiség egy felnőtt számára: 28-32 m3/h (gépi szellőzéssel)
• nappali - egyedi mérlegelés szerint , a kiegyenlített szellőzésre vonatkozó szabályt figyelembe véve

Mekkora szellőztetőgép szükséges?

Fentiek szerint meghatározható, hogy a lakást mennyi levegővel kell mesterségesen szellőztetni. Olyan gépet kell választani, amely:

• képes a normál fokozatú szellőző levegő mennyiség szállítására a hozzá kapcsolt légcsatorna hálózat ellenállásait is leküzdve
• képes az emelt fokozatú szellőző levegő mennyiség szállítására a hozzá kapcsolt légcsatorna hálózat (négyzetesen növekvő) ellenállásait is leküzdve

Fentieken túl az alábbi ajánlásokat is be kell tartani:

• a készülék ne legyen zajos: a zajosság elkerülhető, ha a ventilátor 55-70% fordulatszáma között is képes a normál mennyiség szállítására (ezen túl, hangcsillapító beépítésére is biztosan szükség van)
• a készülék működjön energiatakarékosan: a túlzott energiafogyasztás elkerülhető, ha a hővisszanyerős szellőztetőgép SPI értéke nem lépi túl a 0,4 Wh/m3 értéket a normál fokozatú munkapontban
• a készülékhez a lehető legkisebb ellenállású légcsatorna rendszert kell kiépíteni, a normál fokozatú légszállításhoz tartozó ellenállás lehetőleg ne haladja meg a 100 Pa -t

Összefoglaló

Cikkünk elsősorban gyakorló szakemberek számára készült, de semmiképp nem tűzheti ki a DIN 1946-6 teljes ismertetését. Igyekeztünk a legfontosabb számokat, elveket bemutatni. Reméljük, hogy hamarosan Magyarországon is bevezetésre kerül egy hasonló szabvány, vagy legalább irányelv.