A szellőzés fejezet rendelkezései csak akkor érvényesek, ha a lakásban gépi szellőzést alakítanak ki, hiszen természetesen nem tilos. Gépi szellőzés nélküli lakásokra - a mi értelmezésünk szerint - nincs semmilyen légcserére, levegő minőségre, mennyiségre előírás. Ez azért furcsa, mert a nem lakó funkciójú épületekre ezek az előírások megmaradtak, így pl. a szén-dioxid szintre érvényes minimum szint is. Nem értettünk egyet a januári megfogalmazással sem, de véleményünk szerint az új TNM szövegezés még rosszabb mint a január előtti.

Közel nulla energiaigényű épületek 

A hatályos TNM rendelet értelmében (7/2006 (V.24.) TNM rendelet) 2022 június 30-tól csak olyan épület kaphat használatbavételi engedélyt, amely teljesíti a szigorított épületenergetikai feltételeket, ide értve a szigorított szellőzéssel foglalkozó előírásokat is. A most építést kezdő vállalkozónak, vagy a terveket készítő mérnöknek már ma is meg kell ezeknek felenie, hiszen ezek az épületek szinte e dátum után kapnak majd használatbavételi engedélyt. Tehát nem a bejelentés időpontja számít, hanem a használatbavétel ! Akik az építkezés utolsó szakaszában járnak, és nem gondoltak gépi szellőzési megoldásra, most valamilyen műszaki megoldáson kell gondolkodniuk.

Ha gépi szellőzés kerül kialakításra

Cikkünknek nem célja a TNM rendelet, vagy a számítási módszerek részletes bemutatása. Arra a tényre szeretnénk felhívni a figyelmet hogy az ilyen épületek (KNE házak) szellőzése a rendeletben előírt módon kell történjen. A gépi szellőzés beépítése jelenleg nem kötelező, viszont kiépítése esetén , a kötelező friss levegőt biztosítani az alábbiak szerint (V.fejezet 2.2 pont):

Ezen felül a V/1. táblázatban a lakóépületekre vonatkozólag a rendelet 0,5 -ös légcserét ír elő, tehát az épület teljes légtérfogatát két óránként ki kell cserélni! Egy 160 m2- es épület esetén durván 230 m3/h friss levegő bejutattatását jelenti óránként (és persze ugyanennyi elhasznált levegő kijuttatását). Természetesen ennyi levegő nem fog a falakon keresztül áramolni (ezt muszáj ide beszúrnunk, mert a "lélegző fal" mítosza még mindig makacsul tartja magát), és ennyi levegőt nem lehet az ablakok nyitogatásával sem a szobákba juttatni.

A friss levegő mennyiséget ki kell számolni az összes módszer szerint, és a legnagyobbat kell figyelembe venni. Családi házak esetén valószínűleg a m2-re vetített átlagos légmennyiség lesz az irányadó, kisebb lakásokban viszont a "fejadag" szerinti számítás vezet eredményre. Egy biztos: ennyi levegőt kizárólag gépi szellőzéssel lehet a házba juttatni. Ablaknyitással nem!

Példa családi házra

Nézzünk egy családi házas példát, az alábbi paraméterekkel:

• szülői háló: 11 m2
• gyerekszoba 1: 12 m2
• gyerekszoba 2: 12 m2
• gyerekszoba 3: 12 m2
• nappali: 30 m2
• összes alapterület: 140 m2
• belmagasság: 2,75 méter
• lakók száma: 5 fő

Szellőzési igény az első módszer alapján

Q_l = 115 m2 x 1,5 m3/h = 172,5 m3/h

Szellőzési igény a második módszer alapján

Q_l = 5 x 25,2 m3/h = 126 m3/h

Szellőzési igény a harmadik módszer alapján

Q_l = (11m2+ 12 m2+12m2+12m2+30m2) x 3,6 m3/h =  277,2 m3/h

Visszaellenőrzés a minimum légcsereszámra

A legnagyob értéket kell választani, ha az kielégíti az n>0,5 1/h követelményt is.

n= 277,2/385= 0,72

Tehát a hármas módszer szerint számolt légmennyiség használható.

Hővisszanyerős szellőztető választása

Olyan gépet kell tehát választani, amely magas hatásfokkal, alacsony fogyasztással, alacsony zajszinten képes 277 m3/h friss levegő bejuttatására, és pontosan ugyanennyi levegő elszívására a konyhából, fürdőből, WC-ből, mosókonyhából, étkezőből. Ilyen gép például a Zehnder ComfoAir E350 típus. Nagyobb gépet választunk, hiszen azt is figyelembe kell venni, ha a szokásosnál intenzívebb szellőzésre van szükség (pl. vendégek érkeznek, vagy a fürdőszobai használat után több a pára).  Soha nem szabad a normál (itt 277 m3/h) légmennyiségre olyan gépet választani, ami azt maximumon tudja. Ennek eredménye egy rossz hatásfokú, energiazabáló, zajos rendszer lenne. "Mellékesen" azt is megjegyezzük, hogy a TNM rendelet kötelezően előírja a szellőztető rendszerek beüzemelését is.

A hővisszanyerés szükséges?

Nem említi a rendelet szövege, hogy a hővisszanyerést kötelező lenne alkalmazni. Ugyanez viszont kötelező a nem lakóépületek esetén, bizonyos feltételek fennállása esetén. Mi, az Energetika 2020 Kft-nél úgy véljük, hogy a "közel nulla energiaigény" célját és rendeltetését is figyelembe véve, a hővisszanyerés funkció szükséges és hasznos. Hővisszanyerés esetén az épület fűtési hőszükséglete jelentősen lecsökken, ezért kisebb fűtési rendszer alkalmazható. Ez jelentős csökkenést jelent beruházási és üzemeltetési szempontból egyaránt. A központi hővisszanyerős szellőztető rendszereket alkalmazva könnyebben kezelhetők a szűrés, és a zaj kérdések is, és az épület komfortja is összehasonlíthatatlanul jobb minden egyéb gépi szellőzési megoldásnál. A hővisszanyerés több mint tízszer annyi hőenergiát takarít meg (nyer vissza), mint amennyi villamos energiába kerül a működtetése. (Természetesen ez magas hatásfokú, és alacsony SPI értékű rendszerek esetén igaz). Ezzel az épületenergetika bajnoka, gépészeti területen biztosan. Egy levegős hőszivattyú esetén ez az érték pl. 3-4 között mozog egy fűtési szezonban.

TNM helyett DIN1946?

Tapasztalatank szerint a TNM rendelet szerinti számítás túlszellőztetett épületet ad eredményül. Az ilyen épület hővesztesége nagyobb a kelleténél, télen a belső páratartalma túl alacsony, és többe kerül megépíteni és üzemeltetni. Sajnos a rendelet a szellőzési kérdéseket nem kezeli kellő alapossággal. Várjuk, hogy e tekintetben is újragondolják a rendeletet az alkotók. A TNM rendelet bizonytalanságairól a Zehnder cikkében olvashat többet: TNM rendelet (főleg szakembereknek)

A TNM rendelet bizonytalanságaiból  és hiányosságaiból fakadóan nem véletlen, hogy a hővisszanyerős szellőzés témával elmélyülten foglalkozó szakemberek külföldi tapasztalatokhoz, példákhoz, számítási módszerekhez nyúlnak, ilyen pl. a DIN1946, vagy akár a PHPP számítási módszer. Érthetetlen, hogy a rendelet alkotója miért nem merített ezekből a külföldi példákból, tapasztalatokból. A DIN szabvány sokkal részletesebb, pontos iránymutatást ad a tervezőknek a lakóépületek szellőzésének tervezéséről. Érdekes módon ez a szabvány az elszívott levegő szempontjából (a képződő párát figyelembe véve) ad paramétereket.

Passzívház vagy KNE épület?

Nem, a közel nulla energiaigényű épület (KNE épület) még nem passzívház. A passzívháznak szigorú definíciói vannak, ezektől paraméterektől a KNE épület elmarad. Mindezek mellett a KNE épületek energetikai szempontból sokkal jobb épületek, mint  azok, amiket 5-10 éve építettek. Természetesen a komoly hőszigetelés, a kiváló u értékű nyílászárók közös vonások, de önmagában a TNM rendeletben előírt u értékek betartásától nem lesz sem KNE, sem passzívház.

További kérdése merült fel?

Keressen fel minket, igyekszünk az épületgépészet (különösen a hővisszanyerős szellőzés) területén felmerült kérdései megválaszolásában.

Energetika 2020 Kft

Köszönjük a magyarországi Zehnder képviseletnek a cikk elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségét.