Ablaknyitás? 7 ok, miért nem működik.

Mielőtt jobban elmélyednénk a lakásszellőzés témában három alap információt feltétlen ismernie kell:

  1. A ma épülő házak, lakások közel légtömör szerkezetűek. Friss levegő nem tud a lakásba jutni, mert a szerkezeti elemek, pl. az ablakok tökéletes záródása ezt megakadályozza. Nagyon helyesen, a teljesen zárt épület a lakásban tartja a drága fűtési energiát. Régen ez nem így volt, hiszen zárt ablakok mellett is volt egy kis szellőzés ("köszönhetően" a 15-20 éve gyártott ablakok akkori minőségének).
  2. Egy felnőtt friss levegő igénye 20- 40 m3 óránként, egy négy fős család esetén ez durván 120 m3. Minimum ezt a mennyiséget kellene a lakásba juttani, amikor othon tartózkodnak. Ha ennél kevesebb jut a lakásba, a levegő elhasználódik, a pára és a szennyező anyagok feldúsulnak. Ha ennél több, akkor télen a fűtési költségek megemelkednek, nagyobb hidegben a lakás levegője kiszárad. Ablaknyitással ez lehetetlen.
  3. Minden magyar és nemzetközi kutatás egyöntetűen bebizonyítja, hogy az ablak nyitásával nem érkezik elegendő friss levegő a szobába. Egyszerűen nem tud eleget szellőztetni, mert a szoba télen kihűl, nyáron felmelegszik. Ha a téma tudományos részére is kiváncsi, az esettanulmányok között talál levegő minőség méréseket.

Az ablaknyitás hátrányai:

  1. Az ablakokon át cserélődő levegő mennyisége nem kontrollálható, a levegő mennyiségét az időjárási körülmények határozzák meg (a szélhatás). Egyszer tehát túl sok, máskor pedig túl kevés.
  2. Az ablakokon át bejutó levegő hőmérséklete nem befolyásolható: télen túl alacsony, nyáron túl magas, ilyenkor huzamosabb ideig nem tartható nyitva.
  3. Az ablakokon át bejutó levegő páratartalma nem befolyásolható: télen túl alacsony, nyáron túl magas.
  4. A reggel-napközben-este végzett rövid kereszthuzat nem elegendő a jó minőségű levegő fenntartására. Az éjszakai alvás sem elképzelhető nyitott ablakok mellett (pl. télen, zajban, stb). 
  5. A nyitott ablakokkal a zaj nem zárható ki a lakásból.
  6. A nyitott ablakokon keresztül por, pollen jut a lakásba.
  7. A nyitott ablak biztonságtechnikai szempontból is kockázat.

Fenti okok miatt az ablakok ötletszerű nyitogatására bízott lakás az alábbi problémákkal fog küzdeni:

  1. Mivel a szellőzés nem kielégítő, a lakásban a páratartalom magas lesz. A magas páratartalom megnöveli a penész megtelepedésének a kockázatát! Valószínűleg penész lesz, az pedig nem csak ronda, hanem az egészségre is nagyon káros! Erről it írtunk részletesen: pára és penészpenész
  2. Mivel a szellőzés nem kielégítő, a lakásban rossz lesz a levegő, biológiai és kémiai szennyezők halmozódnak fel. Ezek az egészségre ártalmas anyagok. Erről rengeteget írtunk a honlapon, például itt: szén-dioxid a lakásban
  3. A hajnalra elhasznált levegő miatt a hálószobában nem tud pihentetően aludni! Az eredmény: fáradtság, fejfájás, hosszú távon leromló immunrendszer és megbetegedések.

... az egészségét veszélyeztető okokon felül, még a pénztárcáját is jobban ki kell nyitnia, mert:

A nyitott ablakon, "természetes" szellőzéssel bejutó hideg illetve meleg levegőt aktív gépészeti elemekkel kell felmelegíteni, esetleg lehűteni. (Ez a fűtési ill. hűtési rendszer, amit a házba beépít és üzemeltet.) Ez a többlet energia igény egy jól szigetelt épület esetén eléri a határoló szerkezeteken át távozó hőenergia mennyiségét, tehát jelentős energia veszteségről van szó

Más szavakkal: ha télen ablaknyitással szeretné lakását szellőztetni, akkor jobban ki kell nyitni a pénztárcát amikor megjön a fűtés számla, hiszen a nyitott ablakon át az utcát fűti- Ha építkezik, akkor ezt a többlet energiaigényt nagy teljesítmény beépítésével kell kielégítenie, azaz többet kell gépészetre költenie!

Ablaknyitás = nagyobb teljesítmény igény (drábább gépészet) + drágább üzemeltetés

Most akkor nem lehet ablakot nyitni???

ablaknyitas-szellozes

Ablakot nyithat, ha szükségét érzi. Valószínűleg meg fogja tenni tavasszal és kora ősszel azokon a napokon, amikor kint nincs sem túl hideg, sem túl meleg, és éppen nem igaz a fent említett hét ok közül egy sem. Ha hővisszanyerős szellőztető rendszer üzemel a házban, MINDIG friss lesz a levegő, és a finom tavaszi virágillat is érezhető lesz bent, ablaknyitás nélkül is. Nem fogja szükségét érezni, hogy kinyissa az ablakot. Ha mégis, minden további nélkül megteheti, a gépi szellőztető rendszert ez nem fogja zavarni.

A légbeeresztő (részszellőző) NEM ALKALMAS az alábbiakra:

  •     nem képes a külső levegőt sem felmelegíteni, sem lehűteni
  •     nem képes a külső levegőt megszűrni sem a pollenektől, sem mástól
  •     nem képes szabályozott szellőztetésre, működését ugyanis a szélhatás befolyásolja
  •     nem képes a hirtelen felhalmozódott pára elvezetésére (pl. fürdőszoba)
  •     nem  képes a szagok elvezetésére (mellékhelyiség, konyha)
  •     nem képes a páratartalmat befolyásolni
  •     nem képes a külső zajforrásokat teljesen kizárni

Valójában semmilyen szellőzési problémát nem old meg. Éppen csak egy fokkal jobb, mintha semmi sem lenne. Átmenet a bukóra nyitott ablak és a teljesen csukott ablak között.

Félrevezetők azok a kijelentések, hogy
"az épületek éjszaka hatékonyan hűthetők" - csak az a kérdés, hogy a lakás mennyire van túlmelegedve, mennyi a külső hőmérséklet, és hogy egyáltalán nyitható-e az ablak (pollen, zaj, por, biztonság, stb).
"a tetőtéri ablakok egyidejű nyitásával keltett kereszthuzat kitűnő védelem a túlmelegedés ellen" - akkor is, ha kint éppen 32C° a levegő hőmérséklete???

Vegyek egy jó minőségű, jó hőszigetelésű ablakot, zárt állapotban engedjem be rajta a levegőt? Ha valaki ezt elnevezi a tudományosan hangzó "háttérszellőzés" névvel, és melléteszi, hogy ez "természetes" szellőzés, akkor rögtön van egy jól eladható terméke. (?) Ez lenne egy hatékony szellőzési mód?