Feljavított hatásfok adatok

Évek óta látjuk, hogy egyes forgalmazók tudatlanul vagy szándékosan, összevissza hatásfok adatokat adnak meg webáruházukban, katalógusaikban.

Természetesen a lehető legnagyobbat, hiszen minden vásárló magas hatásfokú gépet keres. Lehetőleg a legolcsóbban. Sajnos csodák nincsenek, a drágább gépek magasabb hatásfokúak, az olcsóbbak pedig kevésbe hatékonyak. A gépek összehasonlítása nem könnyű, ha nincs egységesen használt mérési protokoll. A hővisszanyerős szellőztető hatásfoka ugyanis változó érték, hasonlóan a gépkocsi fogyasztásához. Minél kevesebb levegő áramlik át a hőcserélőn, annál magasabb a hatásfok. A legnagyobb hatásfok akkor érhető el, ha a gép 0 m3/h levegőt szállít, ez persze csak az elméleti hatásfok lenne...

Trükkös hatásfok adatok

... pedig nagyon sok webáruházban nem szégyellik kiírni a 0 m3/h -hoz tartozó elméleti maximum hatásfokot. A valóság persze egészen más. Normál fokozatú légszállítás esetén az olcsó keresztáramú hőcserélős gépek hatásfoka 65-70% körüli. Egy ellenáramú hőcserélős hővisszanyerő jellemzően 80-90% hatásfokú. Konkrétan két hasonló teljesítményű gép hatásfoka, a bal oldali keresztáramú hőcserélős, a jobb oldali ellenáramú hőcserélős:

keresztaramu hovisszanyero hatasfok p4ellenaramu hovisszanyero hatasfok p4

A bal oldali (keresztáramú hőcserélős) példán jól látszik, hogy megadható bármilyen hatásfok adat 85% és 60% között. Mit fog megadni a forgalmazó? Hát persze, hogy a 85% -os lehetetlen hatásfokot... De az egyébként közepes minőségű ellenáramú hővisszanyerők hatásfoka is megadható 95% -nak,  a valóság itt is a kijózanítóbb 86% körüli érték.

Hatásfok megadás az MSZ EN 13141-7 alapján (ErP szerint)

Szerencsére van megoldás a problémára, ez pedig a Magyarországon is kötelező MSZ EN 13141-7 szabvány. Ez a szabvány pontosan meghatározza, milyen módon kell a gépek hatásfokát megmérni és közzétenni. A hatásfokot 70% -os ventilátor fordulatszámon mérik meg, 50 Pa ellenállás mellett. A kapott értéket a kötelező teljesítménynyilatkozatban kell közzétenni. Teljesítménynyilatkozat nélkül nem hozható forgalomba hővisszanyerő gép, tehát elvileg minden építkező-felújító pontos adathoz juthat arról, hogy a kiszemelt hővisszanyerő gépei milyen hatásfokúak, és ezeket az értékeket bátran össze is hasonlíthatja egymással. A 90% feletti hővisszanyerő hatásfokok nagyon ritkák, a gépek egy kis százaléka képes csak ilyen imagasló hatásfok elérésére.

Reméljük, hogy a tudatos vásárlók kérik és használják a teljesítménynyilatkozatot, vagy legalább annak leegyszerűsített változatát, az energiacímkét. 

Passzívház adatbázis

 Nem kötelező érvényű, de nagyon elterjedt a német Passzívház Intézet mérési protokollja, és adatbázisa. (A továbbiakban PHI). Természetesen ez is felhasználható gépek hatásfokának összehasonlítására. A lényeg, hogy passzívház hatásfokot hasonlítsunk össze passzívház hatásfokkal. A mérési standard nagyon eltér az EN 13141-7 -től, a különbségeket itt nem részletezzük. A PHI standard szerinti hatásfok 2-5% -kal is alacsonyabb lehet mint az EN 13141-7 szerint mért. Példa:

  • Wolf CWL 300 Excellent, hatásfok PHI szerint 84%, EN 13141-7 szerint 86%

A legmagasabb hatásfok ami a PHI adatbázisban jelenleg megtalálható, 93%, ezzel a kimagasló értékkel a Paul Novus 300 hővisszanyerő gép büszkélkedik. Az adatbázis itt érhető el: https://database.passivehouse.com/de/components/list/ventilation_small

Az oszlopok tetejére kattintva az értékek sorba rendezhetők. A hővisszanyerés hatásfoka a "Warmebereitstellungsgrat" oszlopból olvasható ki.

Mi a jelentősége a hővisszanyerés hatásfokának?

A jó minőségű hővisszanyerős szellőztető bekerülési ára fájdalmasan magas lehet egy átlag építkező számára. (Mi nem az?) Sokszor felvetődik, hogy valóban szükség van-e a magas hatásfokra, nem elég-e egy 60% hatásfokú olcsó keresztáramú hőcserélővel szerelt gép. Az alacsony hatásfoknak van egy egyértelmű energetikai hátránya (azaz több hőenergiát dobunk ki, pazarlunk el), és van egy fontos komfort vonatkozása is:

 

Alacsony hatásfokú szellőztető használatával a befújt levegő hőmérséklete alacsony lesz (hiszen a szobákból elszívott meleg levegő nem tudja elég magas hőmérsékletre emelni a külső alacsony hőmérsékletű friss levegőt). Ha a befújt levegő hőmérséklete alacsony (kb. 16C° alatt), a lakók huzatérzetre fognak panaszkodni. Az ilyen rendszerekbe általában bekerül egy utófűtő, ami a többletkiadás, és többlet üzemeltetési költség. Rosszabb esetben a gépet kikapcsolják, és elpanaszolják az ismerősöknek, hogy ahővisszanyerés egy nagy átverés.