szellozes info header2014

Provokatív kérdésfeltevésünkkel a rekuperátorok energetikai fontosságára kívánunk rávilágítani. A hőszigetelés energetikai hasznosságával az átlagember is tisztában van:

"Hőszigeteljünk, hogy a drága pénzen előállított meleg maradjon a szobában"

illetve

"Legyenek jó minőségű, tökéletesen záródó ablakaink, hogy a drága pénzen előállított meleg maradjon bent a szobában"

Helyes és energetikai szempontból támogatható gondolkozás! A szellőzés elhanyagolásával azonban csupán hőszigetelés és a jó ablak alkalmazásával számos probléma keletkezik (lásd lejjebb). Az épületben keletkező párát és rossz levegőt szabályozott módon ki kell vezetni.

 hőszigetelés, hővisszanyerés
hoszigeteles-vagy-szellozteto szellozteto-rendszer-02
Hőszigetelés? Igen! Hővisszanyerés? Igen!

 

Milyen problémákat generál a szellőzés elhanyagolása, ha a hőszigetelés és az ablak

Probléma 1 : az épületet "légmentesen" lezárja

Az épület természetes úton nem szellőzik, mert az ablakok jól zárnak, a falazat pedig nem lélegzik. Lélegző falazat nincs, és nem volt soha. A különböző falazatoknak lehetnek eltérő páraáteresztő jellemzőik, de ennek semmi köze a légcseréhez. Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy a falazaton keresztül képes 150-250 m3/h egy családi házba bejutni?

Probléma 2: elindul a penészesedés

Az elégtelen szellőzés miatt a szobákban a pára felhalmozódik, és ha talál hideg felületet, akkor kicsapódik, azaz víz formájában jelenik meg. A vizes felületeken a penész elszaporodik, spórájával mérgezi a család egészségét és rombolja az épületszerkezetet.

Probléma 3: a lakásban egészségtelen lesz a levegő

Nem részletezzük, erről a témáról rengeteget olvashat az interneten, pédául itt: levegő minősége a lakótérben

Megoldás 1/2: csak  elszívó rendszerek, ablakba épített légbevezetők

Félmegoldásként telepíthető elszívó ventilátor, ami egy vagy több vizes helyiségből a páradús levegőt elszívja, és a meleg párás levegőt utcára dobja. A friss levegő az ablakba vagy a falazatba épített légbevezetőkön léphet be a lakószobákba, majd a teljes épületet átjárva a ventilátor hajtja ki az elhasznált levegőt.

A csak elszívó rendszerek esetén igen komoly hőenergia kerül elpazarlásra, ugyanis az ilyen rendszerek az utcát fűtik a szobából elszívott meleg levegővel. A levegő hőtartalma pedig rekuperátor segítségével visszanyerhető!

Teljes megoldás: szellőztető rendszer rekuperátorral

A rekuperátor (hővisszanyerő) képes a meleg levegő hőtartalmát visszanyerni. Erről a rendszerről szól ez a teljes honlap, amit Ön éppen most olvas.

Hőszigetelés vagy hővisszanyerés?

Fel kell tenni tehát az alábbi kérdéseket:

  • Mi értelme a vastag hőszigetelésnek, ha hővisszanyerés nélkül a meleg levegőt az utcára kell dobnom?
  • Mi értelme a drága ablakoknak, ha azokat ki kell lyukasztani, hogy a friss levegő bejuthasson? (lsd ablakba épített légbeeresztők)
  • Mi értelme a hőszigetelésnek, ha a falazatot ki kell lyukasztanom, hogy a friss levegő bejuthasson (lsd. falba építhető légbeeresztők)

A hőszigetelés szükséges, de nem elégséges megoldás. Hővisszanyerőt kell alkalmazni, amely azon kívül, hogy friss és egészséges levegőt biztosít, a drága hőenergiát sem dobja ki az ablakon.

Amint az átlagember is tisztában lesz a rekuperátor fontosságával, és elmondhatja:

"Rekuperátort is beépítünk, hogy a drága pénzen előáltott meleg (esetleg hideg) a szobában maradjon, emellett egészséges friss levegőnk is legyen a légmentesen lezárt épületben."

Mennyi levegőt kell szellőztetni?

 Egy felnőtt frisslevegő szükséglete alváskor 20 m3/h, aktív állapotban 25-35 m3/h. A rekuperátor tehát a lakók számától függően legalább ennyi levegőt juttat az épületbe, ha a lakók otthon tartózkodnak. Fürdőszoba használatkor, mellákhelyiség használatakor, konyhai sütés-főzés esetén szükség lehet intenzívebb szellőztetésre, ezért akkora gépet kell választani, ami képes ennél több levegőt is szállítani.

A témáról itt talál részletes információkat:  rekuperátor