Fűtés és hűtés

Fűtés és hűtés

A hővisszanyerős szellőztető gép nem aktív fűtő és hűtő eszköz, kizárólag az épületbe juttatott energia visszanyerésére alkalmas. A fűtési és hűtési energiaigény nagymértékben (akár felére) csökkenti. Megfelelő épületben és néhány kiegészítővel akár a teljes fűtési és hűtési igény is kielégíthető.

Fűtés levegővel

Meleg illetve hideg levegő befújásával elvileg lehetséges lenne fűteni és hűteni. Lakóépületben mégsem tesszük, illetve csak különleges esetekben. íme hogy miért:

a levegőt nem lehet 50C°-nál magasabb hőmérsékletűre melegíteni

Amennyiben a befújt levegő hőmérséklete meghaladja ezt az értéket, ún. porégés jelenség alakul ki, a levegő büdös lesz.

a levegő fajhője igen alacsony

A levegő alalcsony fajhője miatt csak kevés hőmennyiséget képes "szállítani", ezért számottevő fűtőteljesítmény szobákba juttatásához nagy mennyiségű levegő szállítása szükséges. Sok levegőt csak nagy átmérőjű légcsatornákon lehet hangtalanul mozgatni. Nagy átmérőjű légcsatorna lakóépületekben nem helyezhető el.

Különleges eset: a passzívház

A passzívház gépészettel a honlap külön is foglalkozik itt: passzívház

Lehetséges olyan passzívházat építeni, amiben már annyira alacsonyi a szobák fűtési igénye, hogy az már nagyon alacsony levegő mennyiséggel is kielégíthető, azaz a normál hővisszanyerő szellőztető rendszer egy villamos utófűtővel képes a teljes fűtést ellátni. Magyarországon is épület már ilyen passzívház.

Sokkal gyakoribb, hogy egyéb kiegészítő fűtési rendszer is szükséges. Ennek tárgyalása nem ennek a honlapnak a feladata.

Hűtés

Gyakori igény a lakóházak hűtése. A hűtési igény építészeti eszközökkel csökkenthető, mindenekelőtt a nyári benapozás elkerülésével (pl, túlnyúló tető, árnyékolás). A lényeg a benapozás mekadályozása, erre a legjobb módszer az automata árnyékoló telepítése. Lehetőség szerint a gépi hűtést el kell kerülni, és erre csak akkor van esély, ha a nyílászárók árnyékolása megoldott! Egy építészetileg (energetikaliag is) átgondolt épület túlmelegedése passzív módszerekkel (azaz kompresszort használó gépek nélkül) is elkerülhető:

 
zehnder-comfofond-eco-1  nyari-bypass-szellozes-e2020
hővisszanyerő gép előtt talajhőcserélő alkalmazása (Zehnder Comfofond) 100%-ban záró nyári megkerülő ág a hővisszanyerőben, lehetőleg automatikus működésű

 Fentiekről részletesen olvashat a honlapon. Amennyiben kedvezőtlen feltételek állnak fenn, akkor szükséges lehet felülethűtés-folyadékhűtő vagy klímaberendezés alkalmazása (aktív hűtésre).

Mindezek mellett tudni kell, hogy a szellőztető rendszer nem hűtő és nem fűtő rendszer. A kis légmennyiségek miatt hiába hideg vagy meleg a levegő, jelentős hűtő/fűtő teljesítmény nem érhető el!

A páratartalom szerepe

A hűtés esetében fontos szem előtt tartani, hogy a nyári hőérzet nagyban függ a páratartalomtól is. Ha a páratartalom magas, az emberi szervezet nehezebben párologtat (izzad), a szervezet számára megterhelő a fokozott izzadás. Magyarországon egyre gyakoribbak az olyan időjárási helyzetek, amikor a páratartalom olyan magas, ami nem teszi lehetővé a felülethűtések jó kihasználását, mert ezek hőmérsékletét meg kell emelni a párakicsapódás elkerülése érdekében. A tökéletes megoldás tehát a pára csökkentése lenne, amelyre a leginkább a klímaberendezések alkalmasak, ezektől azonban villamos fogyasztásuk és karbantartásigényük miatt idegenkedünk. A páramentesítés részben megoldható jó hatásfokú talajhőcserélővel is, illetve az entalpia hőcserélő alkalmazása ilyenkor feltétlen indokolt.

Megjegyezzük, hogy létezik olyan rendszer, amely hővisszanyerővel kombinált párátlanító berendezés, amely képes az egyes helyiségek felülethűtéseit a páratartalom függvényében szabályozni, illetve a páratartalmat addig csökkenteni, hogy a felületek a lehető legnagyobb hűtőteljesítményt adják le. A hétköznapi rendszerek magas páratartalom esetén egyszerűen kikapcsolnak.

 

 

 

 

 

Kategória: