A légtömörség mérhető és számszerűsíthető, mérési eljárása a Blower-Door teszt. Egy passzívház megközelíti a tökéletesen légtömör épület fogalmát, míg egy 20-30 éves, hagyományos technológiával épült épület esetén nincs értelme légtömörségről beszélni. 

Homlokzati hőszigetelés és nyílászáró csere

Igaz ugyan, hogy a magyar épületek döntő hányada csapnivalóan rossz energetikai állapotú, és nemhogy légtömörségről, hanem hőszigetelésről sem beszélhetünk. Az is igaz viszont, hogy ezen épületek tulajdonosai mind korszerűbb épületre törekszenek, és mindegyikük fejében ott fészkel a két varázsszó:

•     hőszigetelés
•     nyílászáró csere

Ha az épület kap egy homlokzati hőszigetelést, kicserélik ablakait, akkor máris igen közel került a ház ahhoz, hogy a légtömörségről kelljen beszélni. Egy ilyen felújítás után az épület már nem szellőzik az ablakréseken és a falazat hibáin keresztül: többé-kevésbé légtömörré válik. Akkor is, ha "lélegző" hőszigeteléssel látták el, ilyen ugyanis nincs, legalábbis nem abban az értelemben ahogy a vásárló gondolja és az eladó (gyártó, forgalmazó) szeretné elhitetni.

Új építések: nem csak a passzívház légtömör

 Ahogy korában említettem, a passzívház biztosan légtömör, mert a megfelelő légtömörségi értékek elérésére speciális termékeket, eljárásokat alkalmaznak. Azonban minden korszerű technológiával épült ház légtömör, ha nem is annyira mint egy passzívház, de annyira bizonyosan, hogy a természetes szellőzése ne legyen elegendő ahhoz, hogy a friss levegő utáni igényünket kielégítse. De erről jóval  többről van szó.

A pára kicsapódásából adódó problémák

Fentiekből esetleg az derülhet ki, hogy a légtömörség rossz dolog, ami ellen harcolni kell. Például lyukasszuk ki a háromrétegű ablakot, hadd jusson be egy kis levegő... Vagy vegyünk a tüzépen lélegző falat. :)
Pont ellenkezőleg: a légtömör épület energetikai, komfort, és állagmegóvási szempontból is lényeges.

Károk az épületszerkezetben

Penészesedésből adódó épületkár

Kezdjük az utolsóval: az épület állagát szeretnénk akár generációkon át megőrizni? Ha igen, tanácsos légtömör épületet építeni.  Télen a párás belső meleg levegő kifelé igyekszik, a száraz, hideg levegő irányába. Ha az épület nem légtömör, akkor ez a fizikai folyamat nagyon jelentős mennyiségű párát "hajt" ki az épületből, minden egyes kis repedésen -és minden nem párazáró felületen- keresztül. Amint ez a párás levegő találkozik a hideg levegővel, a vízben lévő pára kicsapódik, és víz formájában jelenik meg. Ez a jelenség igen komoly épületkárokat okoz. Rothadás, penészesedés, átázott szerkezetek... csupa olyan jelenség, amitől minden építkező irtózik.A párazárás és légzárás egymással összekapcsolódó fogalmak, ezeket együttesen kell kezelni az építkezés és felújítás során. Elhanyagolásuk, hanyag kivitelezésük súlyos büntetést von maga után.

Komfort, energetika

Úgy gondoljuk, ezek közismertek, illetve az itt adódó hátrányokat könnyebb elképzelni mint a pára parciális nyomáskülönbségéből eredő fizikai folyamatot. Az épület teljes fűtési energiaszükségletének egy jelentős része a szellőzéssel távozó hőmennyiség pótlásából adódik. A korábbi bekezdésben leírtak miatt az épületből meleg levegő szökik ki, illetve szélhatás esetén télen hideg levegő jut be az épületbe. Ez nem kontrollálható, ha az épület nem légtömör. Ezt a veszteséget a fűtési rendszernek kell fedeznie. Ha ezt a szellőzési veszteséget meg lehetne szüntetni, kisebb fűtési rendszer is elegendő lenne.
Még egyszerűbben fogalmazva: ha a házban összevissza jár a levegő, akkor többet kell fűteni, hogy az épületben ne legyen hideg. Ezen kívül huzat érzete is lesz a lakóknak. Ez az energetikai és komfort indok, miért kell légtömörséget a lehető legjobban megközelíteni.