szellozes info header2014

Hővisszanyerés elve

Hővisszanyerő működése télen

A friss levegő kintről áramlik a hővisszanyerő gépbe. A gépben elhelyezett hőcserélőn áthalad, az áthaladás során felmelegszik. A felmelegedett levegőt a lakótérbe juttatja a gép befújó ventilátora. Eközben a lakás vizes helyiségeiből a párás, elhasznált levegőt a gép elszívó ventilátora elszívja. A meleg, párás levegő a hővisszanyerő gépbe kerül, azon áthaladva felmelegíti a kinti friss levegőt. A gépből kilépő lehűlt, párás, rossz levegőre már nincs szükség, az az épületen kívülre jut

Hővisszanyerő működése nyáron

A friss levegő kintről áramlik a hővisszanyerő gépbe. A meleg levegő a gépben elhelyezett hőcserélőn áthalad, az áthaladás során lehűl. A lehűlt levegőt a lakótérbe juttatja a gép befújó ventilátora. Eközben a lakás vizes helyiségeiből a párás, elhasznált levegőt a gép elszívó ventilátora elszívja. A hűvösebb, párás levegő a hővisszanyerő gépbe kerül, azon áthaladva lehűti a kinti friss levegőt. A gépből kilépő meleg, párás, rossz levegőre már nincs szükség, az az épületen kívülre jut.

Működés nyáron a bypass ág nyitásával

A nyári időszakban elképzelhető olyan helyzet amikor a külső levegő hűvösebb mint a lakás hőmérséklete (pl. nyári este). Ekkor a lakásból elszívott levegő nem megy át a hőcserélőn, hanem azt megkerüli (bypass), és közvetlen kidobásra kerül. Hőcsere nem jön létre, a friss külső levegő közvetlen a szobába jut. Ez a működési mód valójában egy automatikus ablaknyitás. E funkció nem minden gépbe van beépítve, és szabályozásának módja is eltérő.

Hőcserélő hatásfoka

A levegő-levegő hőcserélő hatásfoka a négy hőmérsékleti értékből, kétféleképp számolható:

1. módszer

hatásfok=befújt-külső/ elszívott-külső = %

2. módszer

hatásfok=elszívott-kidobott/ elszívott - külső= %

A másodi módszer módosított képletével számolnak passzívház minősített gépeket. Figyelem, ez ugyanolyan hőmérsékleti értékek esetén kisebb eredményt ad! Tehát ugyanazt a gépet ugyanolyan körülmények között mérve az első módszer mutathat akár 95% hatásfokúnak, a másik módszer akár 82% hatásfokúnak!

Konkrét példával:

T1, külső hőmérséklet (friss levegő): 1 C°

T2, szobákba befújt hőmérséklet, 20 C°

T3, szobákból elszívott hőmérséklet, 22 C°

T4, kidobott levegő hőmérséklete, 6 C°

Hővisszanyerő hatásfoka az első módszerrel kalkulálva: 90%

Hővisszanyerő hatásfoka a második (Passzívház Intézet) módszerrel kalkulálva: 76%

Mindkét módszer helyes, csak a gépek összehasonlításakor kell egyezségre jutni, mit-mivel hasonlít össze a műszaki életben nem járatos cukrász, belgyógyász, hárfaművész végzettségű kedves építkező-felújító Ügyfél. Talán meg sem kell jegyezni, hogy a marketing anyagok a magasabb értéket mutatják be, ezért alig taán olyan gyártót, ahol 90% alatti hatásfokot jelölnek meg. Ezért lehet lényeges a PHI (Passivhaus Institut) igazolása.

 

 

 

 

 

Tovább a kategóriában: Páravisszanyerés »