Fagyvédelem, előfűtő, utófűtő

Fagyvédelem

Téli időszakban a gép párás meleg levegőt szív el a vizes helyiségekből. A hővisszanyerő gépben ez a levegő találkozik a nagyon hideg külső levegővel. Fagymentesítés nélkül a hőcserélőben az elszívott levegő párarészecskéi megfagynának, és elzárnák a levegő útját, akár a hőcserélő fizikai károsodását is okozhatnák. A gyártók ezért fagyvédelemmel látják el a berendezéseiket.

  • Egyszerű megoldás 1: a gép a  frisslevegő ventilátort időszakosan kikapcsolja, az elszívott levegő "fagymentesíti" a gépet, bizonyos idő letelte után a frisslevegő ventilátor újraindul
  • Egyszerű megoldás 2: a teljes gép leáll
  • Egyszerű megoldás 3: A gép egy fagyvédő légszelepet nyit, ami a gép elhelyezésének helyéről meleg levegőt szív be (pl. kazánház, mosókonyha, garázs, stb). A meleg belső levegő a frisslevegőhöz keveredve emeli annak hőmérsékletét (és rontja minőségét).
  • Egyszerű megoldás 4: a frisslevegő ágba beépített villamos fűtőelem ami egy termosztát jelére bekapcsol ha nagyon hideg a külső levegő
  • Jó megoldás 1: a gép a frisslevegő ventilátor fordulatszámát csökkenti, az elszívott levegő fordulatszámát emeli, ezekkel az értékekkel a hőmérsékletek függvényében folyamatosan "játszik"
  • Profi megoldás 1: a gép teljesítményszabályozott módon vezérel egy villamos fűtőt, amivel a frisslevegő hőmérsékletét 0 C° környékére emeli (nem tovább) - Zehnder ComfoAir Q gépek
  • Profi megoldás 2: fagymentesítés talajhőcserélővel, a frisslevegő majdnem ingyenes geotermikus előfűtésével. Talajhőcserélőkról itt olvashat többet: talajhőcserélők

A fagyvédelem a hőcserélő hatásfokának is a függyvénye. Minél jobb a hőcserélő hatásfoka, annál jobban hűti le az elszívott levegőt. Ez az oka annak, hogy az olcsó, keresztáramű hőcserélővel szerelt gépeknél a fagyhatár -10C° körül alakul, ezért a gyártók nem tulajdonítanak nagy jelentőséget ennek a kérdésnek, és az előbb felsorolt egyszerű (olcsó) megoldásokat építik gépeikbe.

Magas hatáfokú gépeknél (értsd: ellenáramú vagy kereszt-ellenáramú hőcserélóvel) a fagyhatár kb. -4C°. Kivétel az entalpia hőcserélő, ahol a fagyhatár -10C° (Paul, Zehnder). Éppen ezért szükség van kifinomultabb műszaki megoldásokra, a komolyabb gépeknél jellemzően az előbb felsorolt jó és profi fagymentesítő megoldásokkal találkozhatunk.

Elvileg fagyvédelemre vizes kaloriferek is alkalmazhatók. Ez azonban nem elterjedt megoldás a komoly fagyveszély (áramszünet) és a nagy áramlási ellenállás miatt. Nagygépes megoldásoknál a fagyveszély csökkentehtő a frisslevegő légcsatorna zárásával. A sok kiegészítő és szerelési anyag miatt a vizes kaloriferes megoldásnak kevés értelme van a családi házas kisrendszerek esetében.

Villamos fagymentesítő fűtő

Néhány gép esetében a villamos fagymentesítő fűtőt beépítik a gépbe. Más esetekben a villamos fagymentesítő fűtő külön vásárolható, és építhető a hővisszanyerőbe (pl. ComfoAir Q gépek)

Utófűtő

Alacsony hatásfokú gépek a hideg téli időszakban nem képesek a frisslevegő hőmérsékletét a helyiséghőmérséklet közelébe emelni. Az alacsony bejuttatott levegő hőmérséklet huzatérzet kialakulását okozhatja, a lakó kényelmetlenül érzi magát. Ilyenkor utófűtő beépítésére lehet szükség.

Magas hatásfokú gépek a helyiséghőmérséklet közelébe emelik a levegő hőmérsékletét. A Passivhaus Institut igazolás egyik kritériuma, hogy a befújt levegő hőmérséklete nem lehet 16,5 C°-nál alacsonyabb, külső -10C° esetén. Ez a kritérium viszonylag alacsony hatásfok esetén is elérhető (a Passivhaus Institut már 75% hatásfoktól igazolást ad), a mai korszerű gépek hatásfoka 90% körüli, a kimagasló minőségű gépek 90% felett teljesítenek.

Épület fűtése levegővel

Egészen más szituáció, ha a cél az épület levegővel való kifűtése. Egyes passzívházak lehetnek alkalmasak erre, Magyarországon alig pár ilyen épület található.

Mivel a hatásfok sosem 100%, ezért télen az épület folyamatosan, kismértékben hűl, nyáron kismértékben melegszik. Utóbbi kérdést kezelheti a nyári megkerülő ág, előbbi kérdésre megoldást nyújthat egy kisteljesítményű utófűtő. Szintén csak passzívház szintű energetikával bíró épületeknél merülhet fel ez az igény.

Komolyabb automatikával szerelt gépek képesek utófűtők hőmérsékletfüggő teljesítményszabályozására, pl. PWM jellel.