Az épület határoló szerkezetein át távozó hőmennyiséget szakszóval transzmissziós hőveszteségnek nevezzük. 10-20 évvel ezelőtt az épületek hőveszteségének a nagy részét ez a hőveszteség tette ki. Ma ez már nem így van: a jó minőségű épületek hővesztesége akár fele-fele arányban állhat transzmissziós és szellőzési (filtrációs) veszteségekből.
Homlokzati hőszigetelés
A homlokzati hőszigetelés a házak, lakások energetikai felújításának legnépszerűbb "fegyvere". A leginkább elterjedt technológia a "drájvitozás", de emellett igen sok más technológia érhető el. Összességében elmondható, hogy ár-érték arányban a homlokzat hőszigetelésével lehet a legtöbb energiát megtakarítani.
A hőszigetelés vastagságán nem érdemes spórolni, hiszen a teljes beruházást tekintve néhány cm -rel több nem számít. A 90-es években jellemző 5 cm hőszigetelést egyáltalán nem érdemes megvásárolni. Sajnos még ma is sok olyan hirdetés van, ami az 5 cm-es hőszigetelő rendszert reklámozza.
Ablakcsere
A felújítások másik gyakori eszköze az ablakcsere. Az ablakok üvegezésében már 0,6 u érték (korábban k érték) is elérhető. Az épületek transzmissziós hővesztesége tehát igen jól csökkenthető a hőszigetelések és a nyílászáró cserék alkalmazásával.
Szellőzési hőveszteség
Kevésbé köztudott, de minden épületben kalkulálnak egy másfajta hőveszteséggel is, ez szaknyelven a filtrációs (azaz szellőzési) hőveszteség. Természetesen ez a fajta hőveszteség ismert évtizedek óta, de a teljes hőveszteséghez viszonyítva ennek aránya alacsony volt. A szakemberek éppen ezért keveset beszéltek erről, hiszen a transzmissziós hőveszteségek csökkentésében sokkal nagyobb potenciál rejlett. A szerkezeti anyagok, nyílászárók műszaki színvonalának fejlődésével a transzmissziós hőveszteség lecsökkent, így az arányok jelentősen eltolódtak. További energia megtakarítás a szellőzési veszteségek csökkentésével érhető el. Ennek ellenére sajnos a szakemberek még mindig keveset beszélnek erről... Sebaj, ez a blog éppen ezért íródik.
Az épületben lakók számára a friss levegőt biztosítani kell. Télen a friss levegő hőmérséklete -12C° és alacsonyabb is lehet, ennek a levegőnek a felmelegítéséhez szükséges energia számolható. Ez az energiamennyiség már egyáltalán nem elhanyagolható!Ebből a szempontból az lenne kívánatos, hogy a lakók egyáltalán ne nyissanak ablakot télen. Ha ez lehetséges lenne, fűtésre fordított kiadásaik alaposan lecsökkennének. Mivel ez nem lehetséges, a bejutó hideg levegőt a fűtési rendszer felmelegíti, illetve a korábban felmelegedett meleg levegő az utcát fűti.Valamiért mindez jobban a köztudatban van a klímák (hűtés) esetén. Akinek van klímája, nagyon jól tudja, hogy nyáron nem nyithat ablakot, mert az pazarlás. A friss levegőre persze nekik is szükségük van, de megpróbálják az esti hűvösebb órákig kihúzni az ablaknyitással. Ugyanez sajnos nem lehetséges télen, mert a külső levegő hőmérséklete egyik napszakban sem közelíti meg a komfort (20C° körüli) hőmérsékletet. A legtöbben nagyon keveset szellőztetnek a téli időszakban, ezzel saját egészségüket rontják (lásd a korábbi bejegyzést a levegő minőségről), illetve a penészesedést kockáztatják.A szellőzési hőveszteség lehet akár 50% is.Egy jól hőszigetelt, energetikailag igényes épület transzmissziós hővesztesége igen alacsony, hogy alig haladja meg a filtrációs veszteséget. Éppen ezért a kétfajta hőveszteség aránya 50/50% is lehet. A filtrációs hőveszteség ma már nem elhanyagolható! Ezt az energia mennyiséget lehet magas hatásfokkal működő hővisszanyerő szellőztetővel megtakarítani. A hővisszanyerés működéséről itt olvashat többet: hővisszanyerő működése
Hővisszanyerés
Miért engedjük ki a meleg levegőt az ablakon? Miért költsünk a fűtési rendszerre többet, ha mindez egy egyszerű szerkezettel megoldható? Miért ne használhatnánk az épület meleg belső levegőjét arra, hogy a téli hideg levegőt előfűtse? Ez a szerkezet a hővisszanyerő gép, idegen szóval rekuperátor.
Ha többet akar olvasni a szellőzés energetikai vonatkozásairól itt megteheti: hővisszanyerés és épületenergetika