A fűtési és hűtési energiaigény nagymértékben (akár felére) csökkenti. Megfelelő épületben és néhány kiegészítővel akár a teljes fűtési és hűtési igény is kielégíthető.
Fűtés levegővel
Meleg illetve hideg levegő befújásával elvileg lehetséges lenne fűteni és hűteni. Lakóépületben mégsem tesszük, illetve csak különleges esetekben. íme hogy miért:
1. A levegőt nem lehet 50C°-nál magasabb hőmérsékletűre melegíteni
Amennyiben a befújt levegő hőmérséklete meghaladja ezt az értéket, ún. porégés jelenség alakul ki, a levegő büdös lesz.
2. A levegő fajhője igen alacsony
A levegő alalcsony fajhője miatt csak kevés hőmennyiséget képes "szállítani", ezért számottevő fűtőteljesítmény szobákba juttatásához nagy mennyiségű levegő szállítása szükséges. Ez túlméretezett légtechnika rendszert igényel. Az ilyen szellőztető rendszerek az épületgépészetnek nem a komfort szellőzés, hanem a fűtés tárgykörébe tartoznak. Lehetséges ilyen rendszert tervezni, de ez nem gyakorlat, mert a jelentősen megnövekedett levegő mennyiség több problémát vet föl, mint amennyit megold (pl. a zaj kérdése). Levegővel részben tudjuk a fűtési igényeket kielégíteni, a fennmaradó részre hagyományos fűtési rendszert kell beépíteni.
Különleges eset: a passzívház
A passzívház gépészettel a honlap külön is foglalkozik itt: passzívház (Passzívház alatt az eredeti darmstadti definíció szerinti épületeket értjük, nem pedig a "jól hőszigetelt" házakat).
Lehetséges olyan passzívházat építeni, amiben már annyira alacsonyi a szobák fűtési igénye, hogy az már nagyon alacsony levegő mennyiséggel is kielégíthető, azaz a normál hővisszanyerő szellőztető rendszer egy utófűtővel képes lehet a teljes fűtést ellátni. Magyarországon is épült már ilyen passzívház. Ennek ellenére azt mondjuk, hogy Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan (a napsütés mentes téli napok száma miatt) ilyen ház építésébe nem érdemes belevágni. A magyarországi passzívházak többségében van valamilyen kiegészítő fűtés.
Hűtés szellőztető rendszerrel
Gyakori igény a lakóházak hűtése. A hűtési igény építészeti eszközökkel csökkenthető, mindenekelőtt a nyári benapozás elkerülésével (pl, túlnyúló tető, árnyékolás). A lényeg a benapozás mekadályozása, erre a legjobb módszer az automata árnyékoló telepítése. Lehetőség szerint a gépi hűtést el kell kerülni, és erre csak akkor van esély, ha a nyílászárók árnyékolása megoldott! Egy építészetileg (energetikaliag is) átgondolt épület túlmelegedése passzív módszerekkel (azaz kompresszort használó gépek nélkül) is elkerülhető, pl. talajhőcserélő alkalmazásával. Amennyiben kedvezőtlen feltételek állnak fenn, akkor szükséges lehet a légtechnika rendszerbe elhelyezett utóhűtő (Comfopost) folyadékhűtővel (hőszivattyúval) vagy klímaberendezés alkalmazása. A felülethűtések esetén (mennyezethűtés) javasoljuk a nyári magas páratartalmat kezelő eszköz beépítését is (lsd. lejjebb).
Mindezek mellett tudni kell, hogy a szellőztető rendszer nem hűtő és nem fűtő rendszer. A kis légmennyiségek miatt hiába hideg vagy meleg a levegő, jelentős hűtő/ fűtő teljesítmény nem érhető el! Reális cél lehet inkább a nyári páratartalom csökkentése, felülethűtő rendszerek esetén ez kulcsfontosságú kérdés.
A páratartalom szerepe
A hűtés esetében fontos szem előtt tartani, hogy a nyári hőérzet nagyban függ a páratartalomtól is. Ha a páratartalom magas, az emberi szervezet nehezebben párologtat (izzad), a szervezet számára megterhelő a fokozott izzadás. Magyarországon egyre gyakoribbak az olyan időjárási helyzetek, amikor a páratartalom olyan magas, ami nem teszi lehetővé a felülethűtések jó kihasználását, mert ezek hőmérsékletét meg kell emelni a párakicsapódás elkerülése érdekében. A tökéletes megoldás tehát a pára csökkentése lenne, amelyre a leginkább a klímaberendezések alkalmasak, ezektől azonban villamos fogyasztásuk és karbantartásigényük miatt többen idegenkednek. A páramentesítés részben megoldható Comfopost utóhűtővel, jó hatásfokú talajhőcserélővel is (ha a körülmények kedvezőek). Az entalpia hőcserélő alkalmazása ilyenkor feltétlen indokolt.