Új építésű családi ház

Szellőztető rendszer új építésű családi házban

Most építkezik? Ne feledje: 2020-tól követelmény az épület közel nulla energiaigénye!

A lakóépületek hőátbocsájtási értékeiről már megjelent a rendeletmódosítás: 1246/2013 (IV.30). E rendelet 2015 január 1-től kötelezően alkalmazandó középületekre, 2018 január 1-től minden épületre. Például a homlokzati falra előrt új u érték a most még érvényes 0,45 W/m2K-ről 0,24 W/m2K -re változik, ez jelentős szigorítás.Figyelem, ez még nem passzívház követelmény, ugyanis az ennél még jóval szigorúbb (passzívház)

Mi az, ami az építkező számára ebből fontos információ?

Az, hogy ma már nem lehet olyan megközelítéssel, gondolkodásmóddal építeni, ahogy 10-20 éve lehetett. A most építendő épületeknek a lényegi jellemzője az energiatakarékosság (közel nulla energiaigény!), nem pedig másodlagos, harmadlagos tulajdonsága. Az energiatudatos építkezés 2018-tól tehát már nem az építkező önkéntes választása, hanem kötelező előírás. Azoknak is kötelező így építeni, akinek egyébként más lenne a prioritás: az épület külső-belső megjelenése, eladhatósága, stb.

A 2018 előtt építkezőknek fel kell tenniük maguknak a kérdést: érdemes-e olyan épületet építeni, ami nem felel meg ezeknekaz új előírásoknak, vagy érdemes már most olyat építeni, ami 2018 után is megállja a helyét?

Közel nulla energiaigény és hővisszanyerés. Miért szükségszerű?

Az új építésű lakóépület esetén egyértelmű a helyes megközelítés: az épület energiaigényét a lehető legalacsonyabbra kell visszaszorítani, és ezt az alacsony igényt kell aktív elemekkel (épületgépészettel) biztosítani. A hővisszanyerő szellőztető rendszer jelentősen segít az épület energiaigényének csökkentésében. Hővisszanyeréssel az épület hőigénye 40-50%-kal is csökkenthető, ezért a szerkezeti elemek után ez a leghatékonyabb módszere az épület energiaigényének a csökkentéséhez! Minden más épületgépészeti elem (hőszivattyú, napkollektor, napelem, kazán, kályha) meglévő fűtési-hűtési igényt elégít ki, a hőigények csökkentését nem segíti. Ezekkel ellentétben a hővisszanyerés az épület hőszükségletét csökkenti, akár a hőszigetelés!

A másik indok a szellőztető rendszer mellett a komfort ok: az új energetikai jellemzők csak kiváló nyílászárók, komoly falazat-hőszigetelés esetén érhetők el. Ennek következménye a légtömör épület. A légtömör épületben a levegő minősége csak szabályozott szellőzéssel biztosítható. Enélkül a szobákban a CO2, páratartalom, és más káros anyagok szintje kellemetlenül magas lesz.

Építhető-e családi ház hővisszanyerős szellőzés nélkül?

Igen, építhető. Kérdés inkább, megéri-e ilyen épületet építeni, ugyanis:

  • Egy ilyen épületnek a fűtési és hűtési energiaszükséglete magasabb, mint a hővisszanyerővel ellátotté. Ez többlet gépészeti beruházást és üzemeltetési költséget jelent.
  • Egy ilyen épület szellőzési hővesztesége jelentős, ez nyilván az energetikai követelményszint elérését jelentősen megnehezíti. Az épület más energetikai jellemzőit kell jmég tovább javítani, ez többlet beruházást jelent.
  • Egy ilyen épület komfortszintje jelentősen rosszabb. A szobákban a friss levegőt más gépészeti módszerrel kell biztosítani (elszívó ventilátor+ légbeeresztők), ezek alacsonyabb komfortszintet nyújtanak (pl. huzatérzet az alacsony hőmérsékletű belépő levegő miatt).
  • A külső friss levegő nem kezelhető, a por, a pollen, a szagok problémát jelenthetnek. Központi hővisszanyerő géppel ezek mind kezelhető kérdések.